Az időt munkával és misés ünnepnapokkal mérő székelyek vígasságaikban is a régiek szokásait követik. A telet lezáró farsangi időszak havat, telet búcsúztató, tavaszváró mulatságok ideje, amely Farsangtemetéssel zárul. Falvak népei maszkurákba öltözve, csúfondáros versikékkel, bábuégetéssel űzik el a hideget, az óév rosszát, a tél szürkeségét, hogy lélekben megtisztulva készülhessenek az egyházi év első nagy ünnepére, a Húsvétra.
A Húsvét különös népi hagyományt éltet évről évre a Bogát kistérség falvaiban is. Nagy Csütörtök közös imával való megülése Jézus Utolsó vacsoráját jeleníti meg, miután Nagy Péntek Jézus kiszenvedett testének őrzése jegyében telik el. Az őrzök felfegyverkezett, viseletbe öltözött fiatal legények, akik a Feltámadásig állnak őrt Jézus szimbolikus templomi sírjánál. Húsvét Vasárnapján az ünnepi feloldozás jelképeként a nép étellel megrakott kosarakkal indul a szentmisére, ahol az eledelt imádság kíseréteben a pap megszenteli. Az eledelszentelés után fiatalok egy csoportja lóháton vagy szekérrel határt kerülni indul, áldást kérve az évi termésre. Húsvét másnapján bolondos szokásként lányok, asszonyok fogadják a legényeket, akik piros tojásért cserébe locsolóverssel és vödör vízzel fizetnek.
