Az Olt és a falu között elterülõ rétet nevezzük káposztás kertnek, ahol nagyon finom és jó káposztát termelnek.  A káposztavágásnak ez a szoros, naphoz kötöttsége az idõk foly amán megváltozott, most már saját szükségletnek megfelelõen termelnek, csak néhány gazda termel nagyobb mennyiségben. Csicsó gazdasági életéhez szorosan hozzá tartozik egy évtizedek óta fennmaradt népszokás, az október 16-ai Gál-napi káposzta szüret, vagyis káposztavágás. Csicsó már a fejedelemség idejében is híres volt a jó minõségû káposztájáról, sõt még Bethlen Gábor fejedelem konyhájára is szállítottak a csicsói káposztából. Gál napján szokás volt mulatságokat rendezni a falu egyik fõ utcáján, ahol a káposztát szállító szekerek vonultak a levágott káposztával, sátrakat állítottak fel, a különbözõ árusok kinálgatták portékájukat, a zenészek húzták a jobbnál  jobb  notákat. Másnap szekerekkel a megmaradt fölösleges káposztát a környezõ falvakban árulták, de sokszor Brassóig, sõt Marosvásárhelyig is eljutott a finom izletes csicsói káposzta.